Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


http://www.nepzeneiskola.hu/hangszerek/furulya.jpg

A népi furulya

 

A furulya különböző fajtái az egész magyar nyelvterületen ismertek, ezért a különböző dialektusok és játéktechnikai szempontból is igen eltérő furulyafélék (pl. a játszólyuk nélküli tilinkó, az ötlyukú hosszúfurulya, vagy a hatlyukú furulya) megtanulása kettős feladatot jelent. Egyrészt különböző játéktechnikát igénylő hangszerek megismerését, másrészt különböző dallam - és formavilágú dialektusok zenei gondolkodásmódjának elsajátítását.

Mindkét feladat azt indokolja, hogy különösen a tanulás első szakaszaiban mindig egyféle dialektushoz és egyféle, a dialektusnak megfelelő hangszerfajtához ragaszkodjunk. Így érthetik meg a legkönnyebben a tanulók, hogy a népzene tanulásában az önálló zenei formálókészség és a hagyomány szabályait betartó, arra támaszkodó gondolkodásmód és játékkultúra elsajátítása a legfontosabb feladat, és hogy valójában mit is jelent egy adott vidék hangszeres gondolkodásmódjának megismerése.

 

A népi furulya az ajaksípok családjába tartozó népi hangszer. E névvel általában a hatlyukú, végén fúvós, dugós változatot jelöljük, de jelentheti a  hosszú furulyát is. A Hortobágy környékén pedig a klarinétot nevezik furulyának.

– Furulyakészítéshez leginkább bodza- vagy juharfát használnak. A hatlyukú furulyák átlagos hossza 30 és 50 cm között van. Furatuk átmérője 13–16 mm. A mai mo.-i furulyák furata általában egyenletes. Az erdélyi magyarok és a csángók (úgyszintén a románok) furulyáinak a furata alul összeszűkül, ennek következtében ezek hangsorának első két foka között nagyszekundnál nagyobb a távolság.

Az ún. szélhasító nyílás alsó pereme hozza rezgésbe a furulyába fújt levegőt, mely a cső végét szorosan záró fadugó melletti keskeny csatornán át áramlik egyenesen a szélhasító nyílás éles peremének. – A hangképző nyilások („lyukak”) helyét a furulyakészítők legszívesebben valamilyen kész minta egy „jól magyarázó” kész furulya méretei után jelölik ki. Ha ilyen nincs kéznél, vagy a rendelkezésre álló anyag nem alkalmas (pl. rövid) ahhoz, hogy a kész beosztást rámásolják, akkor különbözőképpen mérik ki a lyukak helyét.

A mérés legegyszerűbb módja az, hogy a készítő kezébe veszi a készülő furulyát, mintha játszana rajta, és megjelöli azokat a helyeket, ahol „az ujjaknak kényelmes”. Az egyik legáltalánosabb mérési elv szerint a legfelső hangképző nyílásnak a cső hosszanti felezőpontján kell lennie, s legalsó pedig annyira van a furulya alsó végétől, mint amennyi a legfelső lyuk és a szélhasító nyílás közötti távolság egyharmada. A lyukak egymás közötti távolságát egyenlően osztják el; a nagyobb méretű hatlyukú furulyákon azonban a 3. és 4. hangképző nyílás között nagyobb távolságot hagynak.

– A pásztorok a furulyát – mint egyéb eszközeiket – művészi faragással, ólomöntéssel, karcolással, néha diszkrét színezéssel is (spanyolozás) díszítették. Készítettek díszes „ostornyél-furulyát”, „bot-furulyát” (amelyet ostornyélként, pásztorbotként használtak), néha olyat is, amelynek egyik fele közönséges furulya, a másik pedig harántfurulya.

A hatlyukú furulyák alaphangja az f’ és c” között változik. A hangsor általában dúr vagy mixolid. A sokféle alaphang miatt a hatlyukú népi furulyát olyan transzponáló hangszernek tekintjük, amelynek írott alaphangja (legmélyebb hangja) c’.

– A furulyák hangterjedelme két és fél oktáv: c’-f” (g”’). A legfelső hangok – d”’-től – nehezen és nem mindegyik furulyán szólaltathatók meg. Paraszt furulyások a c”’ fölötti hangokat általában nem használják. Módosított hangot általában nem játszanak. A diatónia határain túllépő dallamról ki szokták jelenteni: „Nem lehet furulyán eljátszani, mert félhangos.” A jobb furulyások többnyire ismerik a módosított hang képzésének mindkét módját: a villafogást és a hangképző nyílás félig való födését; erre ritkán van szükség, ilyenkor inkább az utóbbit alkalmazzák.

– Népi furulyások közt egyáltalán nem látszik szabálynak, hogy furulyázás közben a jobb kéz van alul; a furulyásoknak kb. a fele „balkezesen” fogja hangszerét.

Az eddig leírt és legáltalánosabban használt hatlyukú furulya mellett a ritkábban előforduló harántfurulya (oldalfúvós furulya, flajta, flóta) is általánosan ismert. Ennek megszólaltatása, hasonlóan a gyári fuvoláéhoz, oldalnyíláson át történik. Hangja valamivel élesebb a végén fúvós, dugós furulyáénál. Egyebekben nincs különbség a kettő között.

– A csángóknál ritkán előforduló kettős vagy ikerfurulya nem egyéb, mint két egybeépített, azonos nagyságú és hangmagasságú, végén fúvós, dugós furulya, melyek egyikén hat hangképző nyílás van, a másikon nincs hangképző nyílás.

– A bukovinai székelyek „szélfurulyája” szintén csak megszólaltatási módjában különbözik a közönséges furulyától: nincs külön sípszerkezete, hanem a cső peremére fújt levegővel szólaltatják meg. – Egyik változata a dunántúli hosszi furugla.

 Magyar furulyások általában azt játsszák hangszereiken, amit dalolnak is. A csángók hagyományos hangszeres táncdallamokat is furulyáznak. A székelyekkel együtt ismerik és játsszák a pásztor históriáját, aki elveszti juhait és efölött kesereg (hangszeres rubato-dallam), majd amikor azt hiszi, hogy megtalálta a juhokat, örömének ad kifejezést (hangszeres táncdallam). A Dunántúlon a molnár históriáját szokták furulyával előadni, akit rablók támadtak meg; furulyázásra megjelennek a kutyák és széttépik a rablókat.

– Hogy mi minden funkciója lehetett a régi pásztorok és parasztok életében a furulyának, arról ma már nehéz teljes képet alkotni. A regölésnek – a köcsögduda, láncosbot, csengők, gardon (ütőgardon) mellett – fontos hangszere. A betlehemes játékban is szerepel a pásztor. Közös mulatság, tánc hangszereként – a csángók kivételével – régóta nem használják. A falusi lakosság már régebben is rangon alulinak tartotta a szegényebb réteghez tartozó pásztorok hangszere mellett mulatni.

– Több furulya együttes játéka vagy esetleg furulya és egyéb hangszerek együttese, már csak a furulyák sokféle hangolása miatt is, nehezen valósítható meg. Ilyenekről – az említett regölést kivéve, ahol a többi hangszer meghatározatlan hangmagasságú ritmushangszer – nem tudunk. – Jellegzetes férfihangszer. Nők csak újabban és igen kivételes esetben játszanak rajta.

Furulya.

Furulya.

 

„Hosszú furuglán” játszó pásztor (Somogy m.)

Hosszú furuglán” játszó pásztor (Somogy m.)

„Hosszú furugla” készítése bodzafából (Somogyudvarhely, Somogy m.)

Hosszú furugla” készítése bodzafából (Somogyudvarhely, Somogy m.)

 

„Hosszú furugla” készítése (Somogyudvarhely, Somogy m.)

Hosszú furugla” készítése (Somogyudvarhely, Somogy m.)

Furulyázó kecskepásztor (Váralja, Tolna m.)

                  Furulyázó kecskepásztor (Váralja, Tolna m.)

 

 

 

A sátoraljaújhelyi Lavotta János Zeneiskola keretein belül a népzene tanszakon tanulható népi furulya.

 

Tanár: Karika Boglárka

 

 

http://www.nepzeneiskola.hu/hangszerek/furulya.jpgNépi furulya - Hallgassunk bele!

 Gyimesi dallamok szóljon : ízelítő

szóljon : ízelítő

Gyimesbükk : szóljon

Szóljon: ízelítő

 

 

http://www.freeweb.hu/animaciostarhaz/zene/M%E1solat%20-%20music.gif

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


 


http://www.freeweb.hu/animaciostarhaz/zene/M%E1solat%20-%20music.gif

 

 

 

Népzeneoktatás célkitűzései

 

Az énekes és hangszeres népzene alapfokú elsajátításával hagyományos kultúra értékeinek tiszteletére,őrzésére és továbbadására neveli a tanulókat.

 

Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja keretében folyó zenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gya­korlását.

  
 

A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyara­pítja ismereteiket.Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására.  

 

 

A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység ­nyitottság, igényesség, fogékonyság - alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai kész­ségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására.

  

A népzeneoktatás célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel.

 

  

A népzene tanszak tanulói rendszeresen szerepelnek és érnek el kiemelkedő eredményeket.

 

 

Alternatíva, eltérő oktatási szint

 

Az a szakmai színvonal, amit a zeneiskola garantáltan nyújt az "A" tagozatos és a kiemelt "B" tagozatos növendékek számára, elegendő alapot ad ahhoz, hogy magas fokon művelhessék népzenei ismereteiket.

 

Az "A" tagozatos növendékekből elsősorban zeneszerető közönség nevelődik, de különböző amatőr együttesekben is gyakorolhatják ismereteiket.

Alkalmuk nyílik zeneiskolai éveik alatt egyéni szereplésekre, kamarazenélésre, zenekari muzsikálásra.

 

A "B" tagozatos növendékek nagyobb anyagvégzés mellett a zenei pályát is választhatják hivatásuknak. Emelt óraszámban tanulnak.

 

Szolfézs: hangszeres és egyéb zenei, kulturális képzés mellett a zeneelméletet a világhírű Kodály módszerrel tanítjuk, amely a legmagasabb képzési forma a világon.

 

Továbbképző: A középiskolák és gimnáziumok 9-12. osztályával párhuzamosan zenei továbbképző I-IV. évfolyama működik. Ebben a négy évben zenetörténeti ismereteket sajátíthat el a tanuló.

 

Minden növendék évvégén bizonyítványt kap, amelyben a felkészítő tanár érdemjeggyel minősíti munkáját, szorgalmát.

 
 
 
 
 
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.